A vérebezés és utánkeresés talán legszimbolikusabb kelléke a vérebvezeték és a véreb nyakló. A hosszúvezeték néven is ismert póráz általában 6-12 m hosszú. Anyagának meghatározása ennél már sokkal macerásabb. A klasszikus vérebvezeték a fent említett hosszban, általában marhabőrből készül (jobb esetben ez egy darab anyag, toldások, varrások nélkül). Szélessége általában 2cm, de ez kutyától függően változó. Fontos megemlíteni azt is, hogy a vezeték végének hurok, csomó, fogantyú mentesnek kell lennie, hogy a kutya sűrűkben ne tudja elakasztani a „póráz” végét.

Ahogy az elején említettem a vérebvezeték egyik legjelentősebb kelléke a vezeték, hiszen az utánkeresések mindegyike vezetékmunkával kezdődik, van hogy több kilométeren keresztül is követni kell a hosszúvezeték túl végén kereső kutyát, ezért fontos a vezeték milyensége. A klasszikus bőr mellett már sok más anyagból készült vezeték is megtalálható a piacon. Nekem a bőr kivitelűvel még nem volt semmilyen tapasztalatom. Viszont egy pár vezeték már megfordult a kezemben, hosszabb, de inkább rövidebb időre. Egy időben előszeretettel hagytam el a vezetékeimet a megtalálás nagy örömében. Az alábbi vezetékek nem annyira a szimbólumot és a hagyományt képviselték, sokkal inkább az olcsóságot.

Kedvencem egy ruhaszárító zsinór volt, ami drót merevítéssel és műanyag bevonattal készült, egyszerű háztartási boltban találtam rá. Elég rövid életű volt, de nagyon praktikus, nem tekeredett, könnyen tisztítható volt és csak úgy siklott a kis fiatal tacskó után. Legnagyobb hátránya a tárolásban rejlett, összetekerni nem nagyon lehetett, mert a drót előszeretettel felvette ezt a formát.

A leghosszabb életű vezetékem egy közönséges redőnyzsinór volt, aminek inkább hátrányai mint sem előnyei voltak, de szép emlékek fűznek hozzá. Ezzel találtuk meg  a legtöbb vadat, a terítékre került vadak és a gyakorlások következtében viszont elkészült az erejével és elszakadt. Hátránya, hogy nehezen takarítható, könnyen koszolódik (és a sár nagy szerepet játszott a tönkretételében) a kutya lábára könnyen feltekeredik, de legalább könnyen, kis helyen szállítható.

A vérebvezeték feltekeréséhez, hagyományok fűződnek. A legesztétiksabban a bőr vezeték tekerhtő fel. Bemutatni is talán ezzel lehet a lejobban,ezért én nem is készítettem videót. Az alábbi videón Németh Balázs mutatja, meg a vezeték feltekerését (én is ezalapján a videó alapján tanultam meg).

Remélve a legjobbakat, és látva a „vezetékem” halálvágtáját, nagy döntésre szántam el magam, elkezdtem keresni biothane vezetéket. Németországban és a Sógoroknál nincs vadászbolt biothane póráz nélkül, de sajnos nálunk a hosszúvezeték beszerzése nem olyan egyszerű, nyakörvet még csak-csak lehet találni, de póráz szinte egyáltalán nincs. Azért mégis, hála a modern technikának, egy facebookos csoportban sikerült megkapnom egy vérebes telefonszámát, aki nem mellesleg vezetékek kereskedelmével is foglalkozott. Az első kérdések között szerepelt, hogy karabineres vagy csatos legyen-e? Nem gondolkoztam sokat, a csatos megoldást választottam. Döntésem miértje: az eddigi „ egyedi gyártású” vezetékeimre mindre karabinert raktam, kötöttem, varrtam. Ez szép napos időben nagyon jó szolgálatot tett, viszont amint sár vagy hó került a gépezetbe a karabiner megszűnt létezni. Sokszor a Niva vonóhorgán kellett meglazítani (leütni) a karabiner zárját, hogy el lehessen engedni a kutyát, vagy ki lehessen szabadítani a nyakörvet. Ez nyílván ilyenkor nem olyan szörnyű probléma, de egy hajsza esetében lehet, hogy kellemetlen dolog a karabinerrel kínlódni, amikor lopja a disznó a távot. Ez mondjuk abban az esetben tárgytalan, ha valaki a vezetéket a nyakörvvel együtt veszi le, de én úgy gondoltam elég volt a karabinerből, kipróbálom a csatost, az talán időt állóbb is. 19mm széleset szerettem volna, de végül pár hét és a Kaszó kupán a nekem félrerakott vezeték felajánlását követően megérkezett a vezetékem, bár 16mm szélességben, de nagy örömmel fogadtam ezt is. A gyakorlások során nagyon jó tapasztalataim vannak ezzel a biothane vezetékkel kapcsolatban, egyszer sem tekeredett még a kutya lábára, egy ronggyal letörölhető, feltekerhető, könnyen szállítható, nem memorizálja a feltekerést, amikor ki szeretnénk bontani. 12 m-es hosszban sikerült megrendelnem, az utolsó kb 2m citromsárga, a maradék 10 pedig narancssárga. Nagyon praktikus, tényleg meg vagyok vele elégedve. Bár van benne két toldás, aminek az élettartamára kíváncsi leszek, nekem nem tól meggyőző, de ne legyen igazam.

Nyaklónak szintén ugyan ilyen anyagból készült Decathlonos nyakörvet vettem. Egyenlőre nekem szimpatikus ez a szett.
A klasszikus vérebnyakló szintén erős, széles bőrből készült, bellül finomabb bőrrel bélelve. Különlegessége a rajta lévő forgó, ami megelőzi a hozzá csatolt vezeték felcsavarodását.

Mint majdnem minden, a hám használata az utánkeresésben is, a németektől származik.  Magyarországon is már egyre több vérebes tér át erre a módszerre. Én még nem próbáltam, de ha megáll a kutya a növésbe lehet én is kipróbálom ezt a viszonylag új „találmányt”. Mivel, hogy a kutya hátán fut végig a vezeték, ebből kifolyólag nem a nyakát fogja húzni, akkor sem ha esetleg elakad, azt sokkal szabadabban tudja mozgatni, forgatni, mert nem nyakból kell húzni maga mögött a 10-12m anyagot.

Képek: //bence93.gportal.hu/gindex.php?pg=35308045&gid=2894927

Folyt. köv......

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés