Bemutatkozás
2012.10.30. 14:29

Pár szóban rólam, Müzliről, múltunkról és jelenünkről.
Pár szóban rólam, Müzliről, múltunkról és jelenünkről.
Engem Poór Bencének hívnak és Töltéstaván lakom. Nagyon régóta érdekel már a vadászat, de sajnos csak 2 éve lett lehetőségem, hogy komolyan foglalkozzak vele. Az élet olyan emberekkel hozott össze, akik nélkül ez a „karrier” sosem indulhatott volna el.
Első vadászkutyám egy magyar vizsla volt, akit véleményem szerint első kutyaként vadászkutyává tudtam nevelni. Ő sajnos nem nagyon szeretett a lesen ( az az első és egyszeri alkalommal kiderült).
A fordulópont:
2011 októberében sikerült meglőnöm életem második vaddisznóját. A rálövés után a disznó eltűnt a kukoricába, nem láttuk vissza ugrani az út fölött, oda, ahonnan jött.
A rálövés helyén egy csepp vért nem találtunk, csak a kirúgás nyomát. Fél óra kukoricában való eredménytelen keresgélés után úgy döntöttünk, hogy ez így nem megy, nem járjuk össze a terepet egy tacskós vadásztársunk segítségét kérjük. A tacskó 5 perc alatt megtalálta a tökéletes lövéssel, vér nélkül max. 50m-t elrohanó disznót.
Ekkor pecsételődött meg a sorsom. Nem sokkal később beszereztem én is egy szálkás szőrű tacskót. Müzli Tolna megyéből érkezett, a szülőkkel egy fórumon megismert vadásztárs vadászott. Müzli 2011.09.10.-én született. 2 hónapos kora óta van velem. 3 hónapos korától minden lesvadászatra résztvevője. Kezdetekben csülökkel húzott mesterséges nyomon tanítottam. Majd egy már megtalált gím bika csapáját mutattam meg neki, ahol már egy hús vér vaddal találkozhatott. A következő lépcsőfok, egy döglöttnek remélt vaddisznó felkutatása volt, itt a már közel 100m-es csapát is akadály nélkül teljesítette. Az első nagy keresés azonban még váratott magára, de időről időre jól meglőtt max 50m-re elmenő őz, vaddisznó csapáján is végigmehetett kis barátom.
Még végül elkövetkezhetett egy igazi utánkeresés. 3 órás csapán kerestünk meg egy 200m-re, vér nélkül elmenő szarvastehenet ( //bence93.gportal.hu/gindex.php?pg=35308139 ).
Így lassan, de biztosan ástam magamat én is egyre mélyebbre az utánkeresés rejtelmeibe, és így lett a „megkereső kutya” gondolatából „utánkereső kutya”. Munkák azonban sajnos nagyon ritkán vannak, így meg kellett lépnem, hogy megpróbálom hirdetni magam, hogy minél több helyen lehessek potenciális személy ha utánkeresésre kerülne a sor. Müzli többször keresett nekem, illetve közeli barátoknak meleg nyomon, sokszor csak gyakorlás vagy csupán csak az egyszerűség kedvéért tettük rá Müzlit a csapára.
A visszatérést az október 23.-án keresett disznó jelentette. (//bence93.gportal.hu/gindex.php?pg=35313183 )
Tisztában vagyok a tacskó hátrányaival és hiányosságaival. Nem minden áron akarom magam eladni és azt gondolom ennek nem is lenne értelme. Egy láblövött bika megkeresésére biztosan nem én vagyok a legalkalmassab személy és nem Müzli a legmegfelelőbb kutya. Azt viszont biztosan állíthatom, minden túlzás nélkül, hogy azt ami rendesen el volt találva, halálos sebe volt, még ha vér nélkül is ment el, mindet terítékre sikerült hoznunk. Nálam jóval tapasztaltabb tacskósoktól pedig tudom, hogy ez a kutyafajta képes akár hajszázásra is, bizonyos keretek között.
|